És egy kicsit benne vagyok én
Zorán a barátaival osztotta meg a Budapest Sportaréna színpadát február 8-án. A nagyszabású koncerten a tavaly megjelent Egypár barát című duett-albumot mutatták be, természetesen a lemezen szereplő duett-partnerek részvételével. Szeptemberben pedig megjelent a koncert anyagát tartalmazó, 2 óra 20 perces DVD, az Universal Music Hungary gondozásában.
Az est folyamán Zorán sorban a színpadra szólítja vendégeit. Gerendás Péterrel előadott duettjük, az Eső előtt, eső után, a barátságról szól – akárcsak az egész koncert. Kern Andrással együtt énekli Zorán a múltidéző Hé, ’67-et. A Körtánc • Kóló albumon hallható Esküvő című dalban ezúttal Tompos Kátya a partner. Váczi Eszterrel közösen Leonard Cohen dalát adják elő, a magyar változat címe: Míg a szív lejár. Bródy János immár három évtizede írta a Ne várd a májust, a dal azonban időről időre aktuálissá válik... Hegyi Barbara és Zorán a színpadon is nagyszerű párost alkotnak a Játssz még-ben. Erdélyi jiddis népdal feldolgozása a Mit akar az eső, Bíró Eszter reportoárjából került a duett-koncert programjába. Rúzsa Magdi az anyanyelvén és a tanult nyelvén, Zorán pedig a tanult nyelvén és az anyanyelvén énekli a balkáni cigány népdal, az Ederlezi magyar-szerb nyelvű változatát. Majd egy tercett következik: a Harminc 2006-ból származik, Zorán, Sztevanovity Dusán és Presser Gábor (akkor éppen) három évtizedes együttműködéséről és barátságáról szól. Végül Zorán legtöbb dalának zeneszerzőjével, Presser Gáborral közösen énekli az Úgy volt című dalt.
A duettek igazán sokszínűvé teszik ezt a különleges estét, és közben szervesen illeszkednek a koncert ívébe, a kihagyhatatlan klasszikusok és a ritkábban hallható dalok közé. Ugyanakkor Zorán nagyszerű zenésztársai is lehetőséget kapnak, hogy megcsillogtathassák hangszeres tudásukat. Természetesen ezen a kiadványon is a Zorán-DVD-ken megszokott pazar kép- és hangminőséggel találkozhatunk. A koncert hangulatát pedig Zoránnak a kísérőfüzetkébe írott gondolatai adják vissza a legjobban:
Volt a koncertnek egy olyan pillanata, amikor elragadtatásomban kiszaladt a számon, hogy „ez annyira megható...!” Igazán nem vagyok egy könnyen elérzékenyülő alkat, de látva, ahogy a tízezernyi közönség hosszú perceken át, állva-énekelve végigtapsolja a koncert utolsó dalait, nem is mondhattam mást. Utólag megszámoltam: addigra már összesen harmincan voltunk – zenészek-énekesek – a színpadon, és ha majd megnézik a DVD-t, látni fogják, hogy a fenti sokadalom és a nézőtér ekkor már alig volt megkülönböztethető egymástól: ezt az egész „produkciót” tényleg közösen hoztuk össze - egypár barát fent is, lent is.
Felejthetetlen élmény volt számomra az egész koncert, köszönet érte a vendégeimnek, a zenekarnak és a közönségnek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése