Vajon kitől leste el Jimi Hendrix a foggal gitározás technikáját? Honnét kapta nevét a Rolling Stones? Melyek voltak azok a zenék, amelyek anno inspirálták a rockzene ma már legendává vált úttörőit, köztük a Led Zeppelint, a Black Sabbath-ot vagy éppen Eric Claptont? A választ az Egyesült Államok füstös bárjaiban kell keresnünk a 20. század közepén: itt találjuk meg azokat a Rhythm & Blues előadókat, akik máig hatást gyakorolnak az általunk ismert rockzenére – ám ennek ellenére sokan már nem is ismerik őket. Géczi László most megjelent, Nyitott Blues című könyve az ő életművüket foglalja össze.
Bár a rockzene az önkifejezés egyik legfiatalabb, alig néhány évtizedes történetre visszatekintő típusa, ez a szövevényes, számos különböző szálon és helyszínen futó történet közelisége ellenére is sokszor a homályba vész. A műfaj sok esetben még ma is aktív úttörői – így például a Rolling Stones, a Black Sabbath vagy éppen a Led Zeppelin - még mindig jól ismertek, sőt hatalmas tisztelet övezi őket, azt azonban már kevesebben tudják, hogy ki volt például Mick Jagger, Eric Clapton vagy Jimi Hendrix személyes kedvence, és kik voltak azok az előadók, akik a rockzene atyjait inspirálták.
Róluk, vagyis a Blues és Rhythm & Blues hőseiről szól Géczi László most megjelent könyve, mely a legfontosabb előadók életrajzait gyűjti össze, és tényszerű adatokon kívül számtalan színes információval és személyes élménnyel ismerteti meg az olvasót. A fiatalabbaknak például érdekes új információ lehet, hogy Mick Jaggerék az 1913-ban született, és a chicagói blues atyjának számító Muddy Waters Rollin' Stone című 1950-es dalából kölcsönözték a saját bandájuk nevét. Az is kiderül, hogy a foggal gitározást ugyan Jimi Hendrix tette világhírűvé, ám a trükköt nem ő találta ki, hanem egy bizonyos T-Bone Walker nevű, 1910-ben született blues gitárostól leste el. T Bone Walker nemcsak Hendrix egyik gyermekkori példaképe volt, hanem a világ egyik legjobb gitárosa, egyben egy igazi forradalmi előadó: az első blues zenész, aki elektromos gitárt használt dalai előadásakor, s ezzel a mára hatalmas népszerűségre szert tett hangszer egyik úttörő használója.
Az olvasmányos stílusban megírt életrajzok segítségével megismerhetjük a korai idők legfontosabb amerikai előadóit (Muddy Waters, Sonny Boy Williamson, Howlin' Wolf, Otis Spann, B.B. King...), majd a tanítványok kerülnek sorra, amelyek többsége Nagy-Britanniából indult világhódító útjára a hatvanas években: az Animals, a Yardbirds, a Them, a Pretty Things, a Rolling Stones, a Ten Years After, Gary Moore és a Colosseum tartozik ide többek között.
Végül megismerhetjük a nagy „Brit Invázió” visszacsatolásaként elinduló amerikai előadók, vagyis az Allman Brothers Band, Johnny Winter, a Mountain, és Stevie Ray Vaughan pályafutását is. Természetesen nem maradnak ki a korszak olyan meghatározói alkotói sem, mint Jimi Hendrix és Janis Joplin.
A több mint 40 életrajzot tartalmazó kötet digitális és nyomtatott formában is elérhető: megvásárolhatjuk az alábbi weboldalon: http://konyvaruhaz.info/products-page/geczi-laszlo/nyitott-blues .
Bár a rockzene az önkifejezés egyik legfiatalabb, alig néhány évtizedes történetre visszatekintő típusa, ez a szövevényes, számos különböző szálon és helyszínen futó történet közelisége ellenére is sokszor a homályba vész. A műfaj sok esetben még ma is aktív úttörői – így például a Rolling Stones, a Black Sabbath vagy éppen a Led Zeppelin - még mindig jól ismertek, sőt hatalmas tisztelet övezi őket, azt azonban már kevesebben tudják, hogy ki volt például Mick Jagger, Eric Clapton vagy Jimi Hendrix személyes kedvence, és kik voltak azok az előadók, akik a rockzene atyjait inspirálták.
Róluk, vagyis a Blues és Rhythm & Blues hőseiről szól Géczi László most megjelent könyve, mely a legfontosabb előadók életrajzait gyűjti össze, és tényszerű adatokon kívül számtalan színes információval és személyes élménnyel ismerteti meg az olvasót. A fiatalabbaknak például érdekes új információ lehet, hogy Mick Jaggerék az 1913-ban született, és a chicagói blues atyjának számító Muddy Waters Rollin' Stone című 1950-es dalából kölcsönözték a saját bandájuk nevét. Az is kiderül, hogy a foggal gitározást ugyan Jimi Hendrix tette világhírűvé, ám a trükköt nem ő találta ki, hanem egy bizonyos T-Bone Walker nevű, 1910-ben született blues gitárostól leste el. T Bone Walker nemcsak Hendrix egyik gyermekkori példaképe volt, hanem a világ egyik legjobb gitárosa, egyben egy igazi forradalmi előadó: az első blues zenész, aki elektromos gitárt használt dalai előadásakor, s ezzel a mára hatalmas népszerűségre szert tett hangszer egyik úttörő használója.
Az olvasmányos stílusban megírt életrajzok segítségével megismerhetjük a korai idők legfontosabb amerikai előadóit (Muddy Waters, Sonny Boy Williamson, Howlin' Wolf, Otis Spann, B.B. King...), majd a tanítványok kerülnek sorra, amelyek többsége Nagy-Britanniából indult világhódító útjára a hatvanas években: az Animals, a Yardbirds, a Them, a Pretty Things, a Rolling Stones, a Ten Years After, Gary Moore és a Colosseum tartozik ide többek között.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése