“Ziggy Amerikába megy” – így jellemezte Bowie az albumot. Az Aladdin Sane születésével a korábbiakhoz képest egy dögösebb, őrültebb anyag állt össze; a nyitó dalra, a ‘Watch That Man’ túlzó átiratára a The Rolling Stones volt hatással (míg a ‘Let’s Spend The Night Together’ a The Rolling Stones szerzemény feldolgozása). A második kislemezen, a ‘The Jean Genie’-n Muddy Waters lénye érződik, míg a “futurisztikusan nosztalgikus” ‘Drive-In Saturday’ dalt, amely az angol listák 3. helyéig kúszott, az ‘50-es évek doo-wop stílusa inspirálta. David legdekadensebb szerzeménye, a ‘Cracked Actor’ a Hollywood Boulevard-on tett utazását mutatja be, azaz a nyers rock’n’roll-ba ültett képeket és környezetet.
Mike Garson fantasztikus tehetsége sokat hozzáadott az albumot meghatározó dalokhoz, különösen a címadó műben hallható disszonáns improvizációja, vagy a ‘Time’ és az utolsó track, a ‘Lady Grinning Soul’ ideges, skizofrén ismérve.
Megdöbbentő, hogy az Egyesült Királyságban 100.000 előrendelést vettek fel az albumra (a The Beatles virágkora óta nem volt erre példa). Ez volt Bowie első albuma, amely Angliában a csúcsra ért, az amerikai Billboard listán pedig a 17. helyet szerezte meg.
Az újramaszterelést Ray Staff készítette a londoni AIR Studiosban. Ray anno a Tirdent Studiosnál dolgozott az eredeti anyagon és a tavalyi Ziggy Stardust 40 éves évfordulóra készített remaszterért hatalmas elismerést kapott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése