Interjú Lobó-Szalóky Lázárral
2011 rendkívül sikeres év volt a Dirty Slippers zenekar életében. Turnék, videoklipek, szeretett városuk reklámdalát is megírták és töretlenül meneteltek előre. Egyedülálló Suliturné kezdeményezésük, mely szerint iskolákban beszélnek a méhnyakrák elleni küzdelemről már az országhatáron túlra is elrepíti a fiúkat, hiszen február végén Szlovákiában egy mini turné keretében folytatják. Most azonban fény derül jó néhány olyan dologra, melyet Lázár csak itt és csak most árul el, csak a Top Lady olvasóknak.
A Dirty Slippers életében, nagyon fontos szerepet tölt be a Facebook és a YouTube, minden tekintetben erős bázisotok vannak a közösségi portálokon. Mivel értétek el ezt a kitüntetett online figyelmet?
- Azt hiszem, 2011 szeptemberében, amikor elkezdtünk új sajtósunkkal és managerünkkel dolgozni, akkor sok ötlet jött, hogy a rengeteg levelet, kommentet, szeretetet, amit online kapunk, hogy háláljuk meg kisebb-nagyobb ajándékokkal. Így lehetett már velünk vacsorázni, mozizni, de már voltak olyanok is, akik wellness hétvégét nyertek.
Mik a tervek 2012-re, mivel készültök, hogy a zenekar egyre feljebb és feljebb juthasson, mert gondolom nem elégedtek meg ennyivel…
- Pontosan így van, a Dirty Slippers egy nagyon „akaratos” banda, persze a szó jó értelmében. Nekünk az a legfontosabb, hogy minden városba eljussunk, mindenkinek tudjunk zenélni, kortól, nemtől való megkülönböztetés nélkül. A Hang vagy jel a fiatalabbaknak szól, de a Te vagy a Fény szimfonikus változatáról tudjuk, hogy a 40-50 évesek, akik főleg a Republic turnéról ismerhetnek minket, elismerően nyilatkoznak, amiért nagyon hálásak vagyunk! Új dalokkal, videoklippel, turnéval szeretnénk előrukkolni a tavasszal, és reméljük most már a lassan 3 éve ígérgetett új lemez is napvilágot lát.
Milyen új dalokkal készültök? Megmaradtok a szokásos vidám, mindig jó kedvű és pozitív daloknál, vagy terveztek-e valami újítást is?
- Azt hiszem az elmúlt hetekben írtuk meg a zenekar történetének legkomolyabb hangvételű dalát, mellyel mélyebb és veszélyesebb vizekre eveztünk. Nem volt ez tudatos, egyszerűen így alakult. Januárban életem legkomolyabb pofonjait kaptam, elvesztettem egy családtagomat és ezzel egy időben lett vége a párkapcsolatomnak is, mely kapcsán nagyon nehéz heteket éltem meg... Na, de visszatérve a kérdésre, most egy ilyen dalon dolgozunk, a címe Fejnehéz, mely a mérhetetlen fájdalom dala, amikor a vérnyomásod 190-re ugrik, és a padlón érzed magad. Ezzel a dallal lettünk számomra igazi zenekar, a fiúk fél mondatokból, nézéseimből tudták, hogy mit akarok üzenni ezzel a dallal, s ahogy Balázs és Faun egy másodperc alatt bekapcsolódott a szövegírásba, az nagyon jó érzés volt nekem. Amikor levittük a próbaterembe és megszólalt a groove-os dob, az pedig hab volt a tortán.
Olyan zenét szeretnék csinálni, ami bizonyítja az embereknek, hogy mennyi érzés lakozik még bennem, és mennyire egy cipőben járunk mindannyian ezen a világon. Szerelem, csalódás, sírás, rosszkedv, a legboldogabb mosolyok és a legnehezebb könnyek. 3 éve nem sírtam, most januárban azonban elszakadt a cérna, nem bírtam tovább, de úgy érzem erről is énekelnünk kell, mert a világnak nem csak napos oldala létezik, néha foglalkoznunk kell a rossz dolgokkal is, hogy meg tanuljuk értékelni a jót, amit nagyon könnyen el tudunk veszíteni…